NE ONKWEHÓN:WE AKOHRONKHAHTSHERA’SHÒN:’A AÓNTSTON TSI NENHATIRÌ:WAIERE NE CHAMBRE DES COMMUNES ET SES COMITÉS NONKWÁ:TI

 

 

Karihwaráston ne Comité permanent de la
procédure et des affaires de la Chambre aorihwà:ke

 

L’hon. Larry Bagnell
Tierihwaniarotáhrhoks

 

 

 

OHIARÍHA 2018
42^ht PARLIAMENT, 1^rt SESSION

 

RONANITIOHKWÍSON NE TSI NIKARIHWAIÉ:REN NE KANÓNSHA AORIHWA’SHÒN:’A

TIERIHWANIAROTÁHRHOKS

L’hon. Larry Bagnell

TEKENÍHATON-TIERIHWANIAROTÁHRHOKS

Blake Richards

David Christopherson

RATIIÀ:TARE

Chris Bittle

Andy Fillmore (Iah tha’teionnitionhkwakénnies ieià:tare, paragraphe 104(5) du Règlement tewanónhtons)

David de Burgh Graham

Kevin Lamoureux (Iah tha’teionnitionhkwakénnies ieià:tare, paragraphe 104(5) du Règlement tewanónhtons)

John Nater

Scott Reid

Ruby Sahota

Scott Simms

Filomena Tassi

Ó:IA RATIIANERENSHERÓN:NI NÉNE RONATIÀ:TARE

Sylvie Boucher

Nathan Cullen

Robert J. Morrissey

L’hon. K. Kellie Leitch

Michael Levitt

Ron Liepert

Cathy McLeod

L’hon. Erin O’Toole

Romeo Saganash

Raj Saini

Kennedy Stewart

Bob Zimmer

KENTIÓHKWA IONTATHIATÓN:NI

Andrew Lauzon

TSI THATIIANERENSHERÓN:NI TSI IEWENNAHNOTÁHKHWA

Tsi Thatiianerensherón:ni Ka’nikonhraientáhtshera tánon Waterihwatorá:ton Tsi Iontatienawa’sè:tha

Andre Barnes, Teierihwaiestáshions

Michaela Keenan-Pelletier, Teierihwaiestáshions

 

NE RONANITIOHKWÍSON NE KAIANERÉNSHERA TÁNON KANÓNSHA TSI NIKARIHWAIÉ:REN

Ronara’sè:se tsi enhatí:tate ne raoná:wen

IAHIÀ:KHATON NIWÁSHEN IÀ:IA’K WATERIHWATHRÓ:RI

Tsi  ratíshere ne nahò:ten alinéa 108(3)a)(iii) du Règlement iorihwénhton, wahontéweienste náhontste ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a néne Ronanitiohkwíson tsi nonkwá:ti ne Chambre des communes aorihwa’shòn:’a nok wahatirihwanòn:we’ne ne ken’ ní:tsi ahonterihwathró:ri:s

 

 

Tsi nahò:ten wa’ón:ni tsi wa’thatiia’torehtánion, enwá:ton nòn:wa enhonthró:ri tsi nahò:ten ronnonhtónnion tsi ioiánere í:ken néne ronanitiohkwisa’ánion sok nè:’e enthatika’én:ion ne Chambre des communes tóka’ni ne Kakoráshera.

Tiotierénhton Ierákwas

Eh nitioianénha tsi niwatenoniò:ten ne kí:ken waterihwathró:ri tsi entà:'on enhatiién:tere'ne ne Onkwehón:we akohronkhahtshera'shòn:'a ne Chambre des communes.

Tekeníhaton Ierákwas

Tsi enhatirihwakahrhaténia'te tánon tenhatiia'tó:rehte néne Bureau de la régie interne néne akwé:kon tsi niiá:kon ieià:tare ne Onkwehón:we akohronkhahtshera'shòn:'a aóntston néne Règlement administratif relatif aux députés tiorihwahnirá:ton, nè:'e aó:wen nahotiweiennò:kten tsi nahò:ten ronathrá:ni tsi ratiianerensherón:ni

 

tsi tioterihwatáshawe

Seskéha 25, 2017, wahotihiatonsheró:ta’se ne Comité permanent de la procédure et des affaires de la Chambre (« le Comité ») Président de la Chambre des communes rohiá:ton tsi nahò:ten rorihwénhton ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a aorihwà:ke Kanonshakwe’niiò:ke Ohiaríha  20, 2017. Tsi nahò:ten rohiá:ton, taharihwakétsko tsi, tóka’ enhatirihwanòn:we’ne, ioiánere naontahonnonhtonnión:ko ahontéweienste ne Onkwehón;we akohronkhahtshera’shòn:’a tsi enwaterihwahtén:ti ne Kanonshakwe’niiò:ke.

Kentenhkó:wa 2, 2017, tsi nahò:ten alinéa 108(3)a)(vi) du Règlement karihwí:ne tánon iorihwénhton, sénha wahatirihwanòn:we’ne ne Comité nahontéweienste ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a tsi enwaterihwahtén:ti ne Chambre des communes, thò:ne En’niskó:wa 20, 2018 tahontáshawen wahonterihwáweienste ne ken’ nón:we aorihwà:ke. Korahnéshon khok nón:we nitiawé:non ne kí:ken Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a.

Wa’tehshakotinonhwerá:ton ne Comité akwé:kon tsi niiá:kon iakotià:tare ne kí:ken waterihwaweiénston.

tsi niioterihwatié:ren

A. Tsi nahò:ten Président de la Chambre des communes rorihwénhton Ohiaríha 20, 2017 tkarihwa’tsò:ron tánon tsi nietsawénsheron.

Onerahtohkó:wa 4, 2017, Robert-Falcon Ouellette, député de Winnipeg-Centre raià:tare, eh Chambre des communes wahatatià:nene tsi nikahá:wi rotirákwen ne Déclaration de députés.[1] « Le problème des actes de violence commis contre des femmes autochtones »[2], ia’thorihwaién:ta’se ne M. Ouellette nakonwaiátsheke ne nahò:ten rorì:waien. Iehrhakonhnéha wahatewennón:tahkwe tsi waharihò:kten nahò:ten rorì:waien ne sénha ahoti’nikonhranehrákwahte. Tsi tewenhniserá:ke ohén:ton nenhatá:ti iahahiatonsherínion’te tsi nihaierà:ne, wahonwahronkà:ten ki’ tsi iah thaón:ton eh nahá:iere áse’ken “iah thiekaié:ri tsi niioweiénston tsi niionáktote”[3] ne nahò:ten rorì:waien aorihwà:ke.

Sénha ohna’kèn:ke, wa’thá:ta’ne tánon Iehrhakonhnéha wahatewennón:tahkwe tsi náhe Déclaration de députés shikatátie ne M. Ouellette. Iah ki’ wáhi tekaién:tahkwe ónhka aiewennakará:tate tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha.

Ohiaríha 8, 2017 Kanonshakwe’niiò:ke wa’thá:ta’ne ne M. Ouellette naharihwanón:ton ahathró:ri, tsi ní:tsi ranonhtónnion, tsi saioterihwate’wáhten tsi nihoianerensherá:ien tsi ótia’ke ne ieia’tarónnion, tánon ne Korahró:non iakotahónshate, iah thé:nen teiako’nikonhraientà:’on thí:ken Onerahtohkó:wa 4, 2017 shahatá:ti. Wahèn:ron tsi kwah “wahóskwekte” tsi tió:to’kte kí:ken Iehrhakonhnéha tsi wá:tons wáhi akawennakaratá:ton ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha. Wahorihwanón:ton’se ki’ ne Président naharì:wenhte ne raohronkháhtshera ahatewennón:tahkwe tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke. Wahshakorihwanón:ton’s ne Parlement aontahóntkahwe ne nahò:ten tehotonhwentsó:ni iakaié:rite nahatià:taren, Iehrhakonhnéha, tsi tenhatihtharónnion ótia’ke ne ieia’tarónnion tsi nikarì:wes enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke.

Waha’nikonhraién:taste ki’ wáhi ne Président tsi iah káneka tekahnhè:se ne òn:wa ieia’tarónnion ne ó:ia na’kawennò:tens aiontá:tin ó:ne enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke. Tsi nòn:wa iah thé:nen teió:ien ne Kanonshakwe’niiò:ke ne aiako’nikonhraientásten ne thikawén:nate, entà:’on wáhi Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha tentionthna’néta tóka’ni thikawén:nate aiontá:ti ne ki’ wáhi naón:ton aie’nikonhraién:taste néne iontatewennakará:tats, tánon ne Débats akaié:na ne nahò:ten iakothró:ri.

Thò:ne waharihwaién:tere’ne ne Président tsi wahèn:ron “ki’ ónhte wáhi iah kwah thaiakoweiénsten ótia’ke ne ieia’tarónnion,”[4] tánon tsi iah thé:nen teká:ien ne akawennakaratá:ton átste nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha. Iah ki’ thé:nen tehotshénrion tsi ronwahnhè:se ne M. Ouellette ne ahaterihwahténtia’te tsi raianerensherón:ni ne ken’ nón:we aorihwà:ke.

Seskehkó:wa 25, 2017 Président iahshakohiá:ton’se ne Comité ne aontahatirihwakétsko ne aontahonnonhtonnión:ko ahontéweienste tsi nè:’e ieia’tarónnion akó:wen ná:iontste ne Onkwehonwehnéha tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke.

B. Koráhne Chambre des communes tsi ní:tsi róntstha ne ahronkháhtshera onhwa’kéha tsi ní:tsi kaianerensherá:te.

i. Tsi ní:tsi enkawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha Chambre des communes nonkwá:ti: Tsi ní:tsi kaianerénshera tkáhnhes.

133 na’teiostón:tere ne Loi constitutionnelle de 1867, iorihwahnirá:ton tsi kaianerensherá:ien ne Chambre des communes nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tókáni O’seronni’kéha áhontste, Parlement du Canada ó:ni nonkwá:ti tánon tsi enhatihiá:ton tánon enhonteweièn:ton. Ótia’ke ne ahronkháhtshera tkáhnhe Charte canadienne des droits et libertés (la Charte) karátie, tsi na’teiostón:tere ne 16 tsi niió:re 19 tkarihwahní:rats tsi sha’tetionátte ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha Parlement nonkwá:ti. Ken’ nón:we ó:ni kahiá:ton tsi entà:’on tetsá:ron enhatihiá:ton ne Parlement aorihwa’shòn:’a néne akwé:kon nahò:ten enwaterihwasheronníhake tánon enkahiatónhake.[5]

Tsi náhe shihóntstha ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha Parlement nonkwá:ti, iah tho ní:tsi tetiotáshawe tsi entà:’on sha’takawennakaratá:ton. Tsothohrhkó:wa 1959 shitkahá:wi Chambre des communes nonkwá:ti ontáweia’te kí:ken kaianerénshera, nè:’e ón:ton sha’thontate’nikonhraién:ta’ne tsi Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha wahontá:ti.[6]

Wahonterihwasherón:ni ne ken’ nón:we aorihwà:ke. Loi sur les langues officielles (LLO) tkarihwahní:rats tsi nè:’e wahronkhahtsherakwe’ní:ios ne Parlement nonkwá:ti Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha nen’ nè:’e, enhonnónhton wáhi ka’ niká:ien énhontste tsi tenhonterihwakén:ni tánon tsi enhonterihwahtentia’tánion. Néne tiotierénhton teiostón:tere iorihwahnirá:ton ó:ni tsi LLO sha’tenkawennakaratá:ton.[7]

ii. Tsi ní:tsi enkawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrèn:sha tánon O’seronni’kéha Chambre des communes nonkwá:ti: Kaianerénshera tsi ní:tsi tkarihwaka’én:ions.

Ronathontétie néne Comité tsi wa’thonterihwakén:ni tsi é:so ká:ien ne teiostón:tere ne Charte, eh karátie ne Onkwehón:we akoianerénshera, néne iakoienawà:se Nonkwehón:we ná:iontste akohronkháhtshera ne Kanonshakwe’niiò:ke.

35 teiostón:tere Charte nonkwá:ti ioienterè:’on tsi ó:ne kaianerensheratátie ne Onkwehón:we akorihwa’shòn:’a.

2(b) teiostón:tere Charte nonkwá:ti tkáhnhes tsi neniontieránion tsi niiontatewenníio ne nahò:ten aionnonhtonniónhake, aontaiakéhtahkwe, tánon tsi naiako’nikonhro’ténhake. Ronathontétie néne Comité tsi eh karátie tsi iakoianerensherá:ien ná:iontste akohronkháhtshera:

S. 2 (b) ne Charte canadienne tánon néne Charte québécoise « liberté d’expression » expression” karihwahní:rats eh karátie aionnónhton á:iontste tsi nonhronkhahtsherò:ten aierá:ko. Iah tó:kenske thaionnonhtónsheke tsi nonhkhahtsherò:ten aiontewennón:tahkwe tóka’ nè:’e iontatehnhè:se aionnónhton tsi nonhronkhahtsherò:ten aiontewennón:tahkwe, kwah tó:kenske nè:’e akó:wen naionnónhton tsi ní:tsi aiontá:ti. Iah nek ashennénhkha té:ken ne akowén:na aiontá:ti; nè:’e wáshohs tsi ní:tsi wátstha tánon tsi nahò:ten kén:ton ne akowén:na aiontá:ti. Nè:’e tkáhas tsi niieia’tò:ten tsi nonkwá:ti ne tsi niiakorihò:ten ne onkwe’shòn:’a. Tsi eh karátie ne aionnónhton nakohronkháhtshera aiontá:ti tsi « liberté d’expression » kaienterè:’on iah nè:’e tekarihwastóhtha nakohronkháhtshera aiontá:ti tóka’ni ok wató:ken karihwahniráthon ne ahronkháhtshera aoianerénshera s. 133 nonkwá:ti néne Loi constitutionnelle de 1867 tánon ss. 16 tsi niió:re 23 néne Charte canadienne nonkwá:ti.[8]

Ronathontétie néne Comité tsi iah nonwèn:ton thia’teiótshon ne Onkwehón:we akohronkháhtsera tánon ó:nen ken’ shikatátie ohén:ton Charte shontón:ni.[9] 22 teiostón:tere ne Charte aó:wen wathró:ri:[10]

Iah káneka tsi na’teioterihwashonterákwen ne 16 tsi ní:iore 20 [néne tekarihwathè:tha tánon tkáhnhes ne Koráhne aohronkhahtshera’shòn:’a karihwahniráthon] iah tetewatihénthos tánon é:ren tekahawíhtha thé:nen ne kaianerénshera tóka’ni karihwá:wi tóka’ni aiakaon’wéskwen ohén:ton tóka’ni ohnà:ken kí:ken Charte enwatónhnhete thé:nen ne ahronkháhtshera aorihwà:ke néne iah Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha té:ken.

25 teiostón:tere ne Charte aó:wen wathró:ri tsi iah thé:ne thiekaié:nas ne Onkwehón:we akoianerénshera tánont si niiontatewenní:io ne Charte:[11]

Nè:’e karihwahní:rats ne Charte tsi iah tha’teiontonhwentsóhon tha’taonni’tonnià:ton ne akaraké:wen tóka’ni é:ren akahawíhton thé:nen onkwehón:we akoianerenshera’shòn:’a néne Koráhne nonkwá:ti thatinákere onkwehón:we eh karátie ne

a)       Thé:nen kaianerensherá:ien ne Proclamation royale ne Kenténha 7, 1763 shiiosherò:ten; tánon

b)       Thé:nen ne kaianerenshera’shòn:’a ne nòn:wa karihwatátie tsi nonkwá:ti ne tsi tkanonstáthon aoianerenshera’shòn:’a. 

Ronathontétie néne Comité ne tósha aiohtahrhónhake ne Onkwehón:we akohronkháhtshera ne Kanonshakwe’niiò:ke iaweronhátie tsi iah wahronkhahtsherakwe’ní:ios té:ken tsi ní:ioht ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha.[12] Iotié:ren wáhi tsi ní:tsi kawén:nate ne Onkwehonwehnéha, iaweronhátie tsi iah ohén:ton tha’tekonwatáston tsi ní:ioht ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha. Nè:’e iothró:ri tetsá:ron ne Charte aó:wen ioianerensherawénhte.[13] Wahatirhihwanòn:we’ne ki’ néne Comité tsi ok wató:ken tsi í:we ne akawennakaratá:ton ne Onkwehonwehnéha ne Chambre des communes nonkwá:ti.[14]

Ronathontétie ó:ni ‘nene Comité tsi iakotiohkowá:nen wa’erihwanòn:we’ne ne Onkwehonwehnéha akawennohétston Chambre des communes nonkwá:ti. Paragraphe 13(2) néne Déclaration des Nations Unies sur les droits des peuples autochtones (DNUDPA) wathró:ri “nè:’e akó:wen ne akohronkháhtshera akawennakaratá:ton tánon aiako’nikonhraién:ta’ne ne akaienerénshera tánon ne aiontate’nikonhraién:ta’ne ó:ni ne Onkwehón:we, entà:’on enthonteweièn:ton tsi enhonterien’tatshén:ri oh ní:tsi enhatikwatá:ko kí:ken karì:wate.”[15] Kentenhkó:wa 2010, Koráhne takarihó:wanahte tsi tekonrihwasniè:se ne DNUDPA[16] tánon Onerahtohkó:wa 2016 shitkahá:wi, néne Ohén:ton Í:iente ne Affaires autochtones et du Nord taierihó:wanhte wa’è:ron “kwah ieká:ien tsi na’tekonwarihwasniè:se ne kí:ken iorihwanòn:weht.”[17]

Nè:’e iekà:reks ne akonwaién:tere’ne tsi Onkwehón:we akohronkháhtshera karátie néne Onkwehón:we akoianerénshera néne appel à l’action n^o 13 du rapport final de la Commission de vérité et réconciliation.[18] Tsothóhrha 2015, wahatihrihwaié:na ne gouvernement du Canada thí:ken waterihwathró:ri tánon wahonnì:ron tsi orihwakwé:kon ne appels à l’action enhonhténtia’te.[19] Onerahtohkó:wa 2018, áshen nia’ká:ienhte sahatiwennahnó:ton sok wahonnóhetste ne projet de loi C-262 néne Chambre des communes, nè:’e Loi visant à assurer l’harmonie des lois fédérales avec la Déclaration des Nations Unies sur les droits des peuples autochtones iorihwénhton. Nè:’e teiotonhwentsó:ni kí:ken kaianerensheráhere ne tsik nenthatirihwaiera’tánion tsi enhatirihwahní:rate tsi to skén:nen tsi nikón:nete ne gouvernement du Canada tánon DNUDPA aotiianerenshera’shòn:’a.

C. Tsi nenkaié:ren tánon tsi ní:tsi enwátston ne ótia’ke ahronkhahtshera’shòn:’a iah ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha ne Chambre des communes nonkwá:ti.

Tohkárak nikarì:ware ne wahronkhahtsherakwe’ní:ios tánon ne ótia’ke néne Règlement de la Chambre des communes nonkwá:ti, tsi ní:tsi enwátston tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke tánon aotiohkwa’shòn:’a. Ken’ ká:ien:

• entà:’on ienkaieríhake tsi niiewennaienté:ri néne kaia’takwe’niióston ahronkháhtshera néne iah akáonha teiakó:wen néne Vice-président tánon président des comités pléniers (paragraphe 7(2) du Règlement);
• entà:’on tenwathiatonserarenià:ton tóka’ni enkarihwà:rake ne tetsá:ron ne kaia’takwe’niiostánion ahronkháhtshera (paragraphe 32(4) du Règlement); tánon
• entà:’on tetsá:ron Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkawennahnó:take ne thé:nen iakarihoriahnerónhake (article 65 du Règlement).

Tsi ní:tsi nòn:wa í:ken ne kahiatónshera karihwa’né:ken, enwá:ton karihwa’né:ken ne ó:ia nonhronkhahtsherò:ten ne Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’keha akahiatónhkwen aró:nen ki’ énska ne tewahronhkhahtsherá:ke ó:ni akahiatónhkwen.[20]

Néktsi, tha’teiotó:te ne Règlement tsi nonhronkhahtsherò:tens néne iah Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha naóntston tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke. Nek ón:ton nikarihwesónsha enhonthró:ri néne ó:ia nonhronkhahtsherò:ten ahontá:ti, áse’ken nè:’e tenka’nikonhrhá:ren nó:nen ioterihwahtentionhátie tsi tehonterihwakénnies tsi enhatihiá:ton tsi ionteweien’tónhkhwa nonkwá:ti.[21]

Tsothohrhkó:wa  15, 1959, thò:ne tahatirihwakétsko tsi sha’tenkawennakaratá:ton ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha ne Chambre des communes nonkwá:ti, nè:’e iohnhonterátie ne nahò:ten 1958 wahatirì:wenhte. Tsi na’tekiátere ne 1867 tsi niió:re 1959, seronhkè:ne sha’thontate’nikonhraién:ta’ne tsi wa’thatihtharónnion néne tsi niká:ien ne ieia’tarónnion énska ronhrónkhahkwe. Tho ní:tsi rontkáhthos néne Comité ieia’tarónnion tsi iah seronhkè:ne tsi enhonterihwahténtia’te tsi ratiianerensherón:ni tsi iah tehoti’nikonhraién:ta’skwe tsi nahò:ten ronthroríhahkwe ne Kanonshakwe’niiò:ke tsik tóka’ Tiohrhèn:sha tókáni O’seronni’kéha ronhrónkhahkwe.

Ohiaríha 2017 shaharì:wenhte, Président de la Chambre waharihwakétsko tsi iakoianerensherá:ien ne ieia’tarónnion ne aiontate’nikonhraién:ta’ne, nè:’e taharihwakétsko shaià:ta raià:tare Winnipeg-Centre nonkwá:ti.[22]

Nè:’e ó:ni thí:ken Ohiaríha 2017 shaharì:wenhte, ákta ne áshen nia’ká:ienhte Président wahatewennáhrho tsi tehonterihwakénnies ne taharihwáthe’te tsi ní:tsi wátston ne ahronkháhtshera ne Kanonshakwe’niiò:ke. Ken’ ká:ien:

8 Tsothóhrha 1964: Ohnà:ken sha’tionni’tónnia’te ne tseià:ta ieià:tare tsi grec tánon Ratenhnéha wa’ontewennón:tahkwe, Président wa’thá:ta’ne tánon wahonwanà:riste ótia’ke ratiia’tarónnion tsi “enkarihwanorónhake wáhi ki’ ónhte naiá:wen tsi tekahtharonniónhake ne ken’ Chambre nonkwá:ti.”.[23]

12 tánon 13 Ohiaríiha 1995: Wahonwarihwanón:ton’se ne vice-président ne taharihwáthe’te tsi ní:tsi wátston nahronkhahtshera’shòn:’a néne iah Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha té:ken ne Chambre nonkwá:ti. Wahshakohró:ri ne ratiia’tarónnion tsi iah thé:nen ne Règlement nonkwá:ti teiakohnhè:se ná:iontste ahronkháhtshera House nonkwá:ti néne iah Koráhne aó:wen kaia’takwe’niióston ahronkhahtshera’shòn:’a.[24] Shonsaióhrhen’ne, Président wahshakorihwanón:ton’se tseià:ta néne Chambre nonkwá:ti iakowenninekèn:’en néne ashénhaton ahronkháhtshera wa’ontewennón:tahkwe ne aionnonhtonnión:ko ne Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha á:iontste tsi thé:nen enierihwanón:ton tánon thé:nen entiontá:ti.[25]

Tsi nó:nen iah Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha thá:iontste tsi eniontá:ti tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke, néne karihwahnirá:ton tekawennanetáhkwen(26) entkahiá:ton tsi tseià:ta ieia’tarónnion ashénhaton ahronkháhtshera wà:’ontste. Tóka’ teiakowennanetáhkwen tsi iakohiá:ton nakohiatonsherà:ke ne Direction des publications parlementaires aó:wen, eh Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha tekawennanetáhkwen karátie. Ken’ ní:ioht tsi kakwatákwen ohén:ton nonkwá:ti ne kahiatónnion, Iehrhakonhnéha iakotewennontáhkwen tseià:ta ne Winnipeg-Centre ieià:tare Onerahtohkó:wa 4, 2017:

[Cree wa’ontewennón:tahkwe ne tseià:ta ieià:tare tánon nè:’e kí:ken teiakowennanetáhkwen:]

Tóka’ néne ieia’tarónnion ó:ia nonhronkhahtsherò:ten eniontewennón:tahkwe ne iah Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha té:ken tánon iah teiakohiá:ton ne tekawennanetáhkwen, iah nè:’e thakarátie néne karihwahnirá:ton tekawennanetáhkwen nonkwá:ti tánon nè:’e kí:ken enkahiatónhake:

[Cree wa’ontewennón:tahkwe ne tseià:ta ieià:tare.]

D. Onkwehonwehnéha tsi ní:tsi enwátston tsi tkaianerensherón:ni tánon aktè:shon nón:we.

i. Koráhne Tsi Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni

Onerahtókha 2008, Comité sénatorial permanent du Règlement, de la procédure et des droits du Parlement wahontéweienste tsi ní:tsi enwátston ne Inuktitut tánon ó:ia Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni. Ne waterihwathró:ri nonkwá:ti, néne Onerahtohkó:wa 14, 2008 wahonterá:ko, néne Comité wahatirá:ko ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a aóntston Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni tánon ne tkarihwaié:ri tsi ní:tsi enkaién:take ne akawennakaratá:ton.[26] Wahatirá:ko ki’ wáhi néne Comité ne skenen’shòn:’a iahón:ne tsi nonkwá:ti ne sénha aká:take ne Onkwehonwehnéha ne Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni nonkwá:ti:

• Tiotierénhton, Comité wahatirá:ko kí:ken karihontákwen – tsi niiosnó:re iokwénion – néne tiontashawáhkhwa iakorihwaio’ténstha ne Inuktitut aóntston Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni.
• Tekeníhaton, Comité wahatirá:ko ne skenen’shòn:’a iá:we tsi nonkwá:ti ne Comité sénatorial permanent des peuples autochtones tánon Comité sénatorial permanent des pêches et des océans.
• Ashénhaton, ok wató:ken nikarì:wes tsi Inuktitut enwateweiénston, ia’thotirihwaién:ta’se néne Comité ok ní:tsi tenkarihotahrhóksion ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a akaién:take Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni nonkwá:ti.

Wahónttoke néne Comité tsi nahò:tenk kaió’tats ne aontatíhake tánon aka’nikonhraientà:’on ne Onkwehonwehnéha tsi nonkwá:ti ne Tiotenónshate Tsi Thatiianerensherón:ni. Ne sénha entkariho’kà:ton, tóka’ nòn:wa enioió’tatshe  ne akarihontákwen tsi tió:to’kte to niieweién:te ne iontatewennakará:tats, tsi tóka’ nòn:wa iakotiohkwásto néne nòn:wa ionhrónkha ne akawennakaratá:ton ne akorihwà:ke.[27]

Tsi ronaterakwenhátie Onerahtohkó:wa 2008, tohkára nihá:ti Inuktitut wahontewennón:tahkwe néne ratiianerensherón:ni.[28] Tsi iah ieká:ien tehotirihontákwen ne tsi nahò:ten wahatirá:ko, iah tehonthón:tats néne Senate ne Inuktitut aóntston tsi enwaterihwahtentià:ton tánon tsi tohkára nia’ká:ienhte wátston nen’ nè:’e.[29]

Entà:’on ioríhonte tsi ní:tsi ohén:ton enhonthró:ri tsi enhontá:ti néne ratiianerensherón:ni[30] ne naón:ton ahatikwatá:ko ne akawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne wahronkhahtsherakwe’ní:ios néne Bureau de la procédure et des activités du Sénat. Services d’interprétation parlementaire iontatewennakará:tats entehshakonátkahwe. Nó:nen enwá:ton, tekawennanetáhkwen entewatkà:wen ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkahiatónhkwen. Iotkà:te, Inuktitut enkawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha, tsi nè:’e ne O’seronni’kéha aó:wen teiaonhwentsiià:kon owén:na.[31]  

ii. Assemblée législative des Territoires du Nord-Ouest Nonkwá:ti

Sha’tekón:ne ne Onkwehón:we akohronkháhtshera aktóntie ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronn’kéha tsi nè:’e kawennakwe’ní:ios Territoires du Nord-Ouest (T.N.-O.) nonkwá:ti.[32] Néne Territoires du Nord-Ouest aó:wen Loi sur les langues officielles ^[33] (LLOTNO) 1990 wahatísha nè:’e wáhi nakonwaién:tere’ne tióhton nikawén:nake Nonkwehonwehnéha, sha’tekón:ne ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha tsi akwé:kon nè:’e kawennakwe’ní:ios kanónskon nonkwá:ti ne Assemblée législative tánon and T.N.-O. aokoráhtshera. Ronaterièn:tare ne LLOTNO tsi nikawén:nake tká:ien T.N.-O. nonkwá:ti tánon tsi nikanó:rons tánon nè:’e ratihá:wi ne akanonstá:ton, taonrenià:ton, tánon akakowáhton néne Onkwehón:we akowenna’shòn:’a ^[34].

Nè:’e kí:ken ne tióhton nikawén:nake néne LLOTNO wa’konwatiién:tere’ne, kí:ken áshen nikahwatsí:rake nitioné:non: Dene, Inuit tánon Algonquin/Cree. Nè:’e kí:ken ne wísk Dene nikawén:nake Chipewyan, Gwich’in, esclave du Nord et du Sud tánon Tłı̨chǫ Yatıı̀. Nè:’e kí:ken ne áshen nikawén:nake ne Inuit Inuinnaqtun, Inuktitut tánon Inuvialuktun. Cree Algonquin owén:na nen’ nè:’e.

Néne LLOTNO teioia’toréhton, nè:’e akoianerénshera ná:iontste thikawenní:io na’kawennò:ten tsi tenionterihwakén:ni tánon ó:ia Assemblée législative aorihwa’shòn:’a; tsi nikaié:ren, tsi niwateweièn:ton tánon tsi nikahiá:ton néne Assemblée aó:wen kwah entà:’on Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkahiatónhkwen; néne tsi niwatonhwentsá:ien aonkwè:ta commissaire en conseil exécutif tóka’ nòn:wa iaonterihwániehte thé:nen ne Act ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha tóka’ni ó:ia na’kawennò:tens takawennanetáhkwen. Ó:ni, ó:ia na’kawennò:tens kahiatónhkwen nó:nen tká:ra’s nonkwá:ti enwaterihóhetste tsi niioterihwahtentionhátie ne Assemblée tánon nè:’e rón:nehre ne sha’taontaionátteke tánon sha’takón:ne akwé:kon ne kawennakwe’ní:ios. Enkaién:take wáhi tóka’ ónhkak enionská:neke ne kawennaráston néne onkwe’ta’kéha tewaterihwakénnion Assemblée législative nonkwá:ti.

Áshen niionáktaien néne iontatewennakaratátstha tsi niiakó:nakte tsi nonkwá:ti ne chambre de l’Assemblée législative des T.N.-O. ne ki’ naón:ton ne áshen kawennakwe’ní:ios akawennakaratatonhátie. Thia’teiahia’kserá:ke tekonttenihà:tha ne kí:ken owenna’shòn:’a, tió:konte kawén:naien néne Tłı̨chǫ Yatıı̀, áse’ken nè:’e ionrónkha néne Président. Áshen niiá:kon Assemblée législative ieià:tare néne Onkwehonwehnéha ionhrónkha tsi nikarì:wes enwaterihwahtentià:ton.[35]

Tsi ken’ ní:ioht, tió:konte nó:nen législature entewatáshawen, tseia’tátshon ne ieia’tarónnion tenhatihthá:ren ne Bureau du greffier ne tahatiiestáshi ne nahò:ten tehonatonhwentsó:ni tsi nonkwá:ti ne owenna’shòn:’a. Ne kawennakwe’ní:io akénhake entà:’on énska ne kí:ken áshen niiorì:wake enkahá:wake:[36]

1. Teiotonhwentsóhon: Tseià:ta ieia’tarónnion ión:tons tsi iah kwah teionhrónkha ne Tiohrhèn:sha tóka’ni ostón:ha ionhrónkha tánon nè:’e ierákwas ne ó:a ní:ioht kawennakwe’ní:io á:iontste nó:nen tenwatonhwéntsohwe. Ne teiotonhwentsóhon owenna’shòn:’a, sha’tekawennakaratá:ton kaienawa’séhtshera enkaién:take ne akwé:kon ieia’tarónnion enwá:ton á:iontste nó:nen iétskote tsi enwaterihwahtentià:ton ne Assemblée tánon ne aotiohkwa’shòn:’a katsénhaien.
2. Nahè:’a tsi watstonhátie: Tseià:ta ieia’tarónnion ia’erihwake’tó:ten tsi Tiohrhèn:sha ionhrónkha néktsi í:ienhre ó:ia na’kawennò:ten á:iontste tsi enwaterihwahtentià:ton ne Assemblée. Néne nahè:’a tsi watstonhátie owenna’shòn:’a, kwah enkaién:ta;ke ne kawennakaratá:ton kaienawa’séhtshera nó:nen ohén:ton entiontathró:ri (aró:nen ki’ kaié:ri nenkahwistà:’eke ohén:ton) ne Bureau du greffier tóka’ nè:’e teniakotonhwéntso’se néne ieià:tare.
3. Iah tha’teiotonhwentsóhon: Iah tha’teiotonhwentsóhon tsi ní:tsi eniontkáhtho ne kawennakwe’ní:io nó:nen iah ónhka ne ieia’tarónnion iaká:wen tsi ieweién:te á:iontste nowén:nan ó:nen waterihwahtentia’tonhátie ne Assemblée. Nó:nen ken’ neniá:wen, iah thakaién:take ne kawennakaratá:ton owenna’shòn:’a néne tsi niioren’nhà:’on.

Tékeni ia’teioiénhton Rules of the Legislative Assembly nón:we tkanà:ton ne karihwahnirá:ton ahronkhahtshera’shòn:’a. Article 38 iorihwénhton tsi, déclarations des députés nonkwá:ti, Tóka’ thé:nen ne Assemblée législative ieià:tare í:ienhre aiontewennón:tahkwe ísi’ nón:we ne énska karihwahnirá:ton ahronkháhtshera, entà:’on wáhi katokà:ton kahiatónshera néne Président aontationtá:ton aró:nen énska enkahwistà:’eke ohén:ton eniontá:ti. Tsi niká:ien Assemblée législative ieià:tare néne tekawén:nake eniontá:ti sha’tekasheriie’tí:hen iakowenhtá:ti naiontá:ti tánon entà:’on aró:nen sha’tekasheriie’tí:hen eniontá:ti néne tekeníhaton ahronkháhtshera. Iah thé:nen tehóntstha ne ashennnénhkha ahronkháhtshera ne Assemblée législative des T.N.-O.

Ohna’kénhkha, enwá:ton akatá:ton tánon akarihwà:rake Chambre nonkwá:ti tánon kentiohkwakwé:kon nón:we ia’taonhkwatá:se néne iah tekawennakaratatonhátie tsi nonkwá:ti akwé:kon ahronkhahtshera’shòn:’a Assemblée législative nonkwá:ti.

iii. Nunavut Assemblée législative

3ht na’tekaià:kon ne Nunavut aó:wen Loi sur les langues officielles du Nunavut[37] (NOLA) iá:wen tsi “Othore’kéha, Tiohrhèn:sha, tánon O’seronni’kéha” nen’ nè:’e ne wahronkhahtsherakwe’ní:ios Nunavut nonkwá:ti. Nunavut aó:wen Inuit Language Protection Act[38] Inuinnaqtun tánon Inuktitut ioshenná:wi néne Othore’kéha ahronkháhtshera. NOLA tkáhnhes ne Nunavut aohronkhahtshera’shòn:’a sha’taóntston tsi tethonterihwakénnies tánon oià:shon waterihwahtentià:ton aó:wen Assemblée législative nonkwá:ti. 5ht na’tekaià:kon nonkwá:ti ne NOLA iá:wen wáhi, entà:’on wáhi Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha takahna’netáhkwen tánon taonrenià:ton ne thé:nen Assemblée législative aonterihwahtentià:ton, entà:’on ó:ni Inuktitutnéha akaién:take nó:nen í:wehre thé:nen ahatirihwà:ren. Nunavut aonkwè:ta commissaire en conseil exécutif aón:ton wáhi iaionterihwániehte ne thé:nen taonrenià:ton ne Inuit akawennontáhkwen.

Tiotenhniseratierénhton Onerahtókha 1999[39] shiká:ien ne sha’takawennakaratá:ton ne Inuitnéha (Inuktitut tánon Inuinnaqtun) tánon Tiohrhèn:sha néne shontontié:renhte Assemblée wahonnitskó:ten.

Nia’té:kon kahá:wi néne nahò:ten tewatkahwánion oh ní:tsi kahiatonshera’shòn:’a ministre néne Règlement de l’Assemblée législative du Nunavut. Ne nahò:ten Minister rothroriánion, to niiohwistowá:nen wathró:ri, tánon akwé:kon nahò:ten waterihwahtentia’tonháties entà:’on Nunavut aohronhkhahtshera’shòn:’a nonkwá:ti akawennakaratá:ton. Tsi niká:ien Nunavut aó:wen Assemblée législative ró:nen tsi, tokenske’ón:we, tetsá:ron Inuktitut tánon Tiohrhèn:sha kawennakaratá:ton thóha akwé:kon tsi nahò:ten Assemblée législative enhatika’én:ion tsi enhontia’tarò:roke enhatitsénhaien.[40] Enwá:ton karì:ware akarihwà:rake tóka’ nek sewahronkháhtshera kahiá:ton ká:ien, tsik tóka’ kahrhará:ton tsi tenkawennanetáhkwen. Tetsá:ron Inuktitut tánon Tiohrhèn:sha kahiá:ton ne Assemblée législative aó:wen hansard tánon tekaiéston tsi ní:tsi tká:ra’s nonkwá:ti akawennarátie (Inuktitut, Inuinnaqtun, tánon Tiohrhèn:sha) tsi Assemblée législative tenhatihtharónnion.[41]

Tekaiéston wáhi ne Nunavut aonkwe’ta’shòn:’a ratiianerensherón:nis tetsá:ton shatiwén:nat tánon tehatiwén:nake ne Assemblée législative. Rotirihwahrón:ken ne Comité tsi ákta ne tewáshen na’tekaià:kon ne énska tewen’niáwe nihá:ti ne òn:wa ratiià:tare Assemblée législative nek Tiohrhèn:sha rontá:tis, oié:ri na’tekaià:kon ne énska tewen’niáwe nihá:ti Inutnéha rontá:tis, tánon tsá:ta na’tekaià:kon ne énska tewen’niáwe nihá:ti tehatiwén:nake Tiohrhèn:sha tánon Onkwehonwehnéha rontá:tis.[42] Tsi eh ní:ioht, ká:ien wáhi ne sha’takawennakaratá:ton tsi na’tekiátere ne Inuitnéha tánon Tiohrhèn:sha tiótkon Assemblée législative shahontia’tarò:roke nè:’e wáhi ne skén:nen tsi ní:tsi tahontate’nikonhraién:ta’ne tsi ronaterihwahtentia’tonhátie.[43] Tsi NOLA tkarihwahní:rats tsi enwá:ton thikawenní:io ne Inuitnéha, Tiohrhèn:sha, tóka’ni O’seronni’kéha áhontste ne Assemblée législative nó:nen enwaterihwahtentia’tonhátie, iah thé:nen teká:ien tsi entà:’on sha’tenkawennakaratatonhátie.

Tékeni teió:nakte wáhi aó:wen ne sha’takawennakaratá:ton: Inuinnaqtun-Tiohrhèn:sha ská:ti nonkwá:ti énska aó:nakte tánon Inuktitut-Tiohrhèn:sha ne ákte’ nonkwá:ti aó:nakte. Nó:nen rotihrhá:re ne ó:ia nonhronkhahtsherò:ten enwatatíhake nó:nen enwaterihwahtentia’tonhátie, sénha é:so iontatewennakará:tats eniakè:sheke ohén:ton eh neniá:wen, tánon Tiohrhèn:sha nen’ nè:’e ne ashennénhkha ahronkháhtshera.[44]

Nunavut aó:wen Legislature aonkwe’ta’shòn:’a thonathró:ri tsi ronentorà:se se’ ne sha’takawennakaratá:ton tsi thonatonhwentsá:ien áse’ken tohkárak niiá:kon rononkwè:taien ne enwá:ton sha’taiewennakará:tate néne Inuitnéha nón:we tiakoió’te. Tehotihonkarákhen wáhi ne Assemblée législative tánon programme d’interprétation et de traduction du Collège de l’Arctique du Nunavut nonkwá:ti nè:’e wáhi ne sénha aiakotiohkowáhnha ne tieweién:te teiewennanetáhkwas naón:ton ne Inuitnéha, Tiohrhèn:sha, tánon O’seronni’kéha aiakoió’ten.[45]

iv. Yukon Assemblée législative

3ht(1) na’tekaià:kon ne Yukon aó:wen Loi sur les langues ^[46] du Yukon (LLY) tkáhnhes tsi enwá:ton Tiohrhèn:sha, O’seronni’kéha, tóka’ni énska ne sha’té:kon niwahronkhahtsherá:ke ne Yukon Onkwehonwehnéha nonhronkhahtsherò:tens tsi tenhonterihwakén:ni tánon ó:ia nahò:ten enhonterihwahténtia’te néne Assemblée législative.[47] Paragraphe 3(2) LLY na’tekaià:kon wá:ton, Assemblée législative tóka’ni ratiianerensherón:nis, tóka’ nè:’e rón:nehre ne Assemblée législative, enwá:ton iahonterihwániehte ne thé:nen takawennanetáhkwen ne karihwaráston tánon kahiatónnion ne Assemblée législative aorihwà:ke, hansard, Règlement tánon akwé:kon ó:ia nahò:ten waterihwahtentia’tánion.

Nó:nenk, Assemblée législative iah thé:nen tethontkà:was ne sha’takawennakaratá:ton ne Chambre nonkwá:ti tóka’ni tsi thatiianerensherón:nis nonkwá:ti. Sénhak ki’ wáhi, nek Tiohrhèn:sha ká:ien akwé:kon nahò:ten karihwaráston ne Assemblée législative aorihwà:ke, áse’ken iah thé:nen waterihwasherón:ni tehonaterákwen néne 3ht(2) na’tekaià:kon aorihwà:ke néne LLY aó:wen.

Enwá:ton akatá:ton tánon akarihwà:rake thé:nen karihwaráston ne ratiianerensherísa’as ronaterihwahtentià:ton aorihwà:ke Assemblée législative nón:we thikawenní:io tsi niwahronkhahtsherò:tens ne watonhwentsá:ien aó:wen wahronkhahtsherakwe’ní:ios. Néktsi, tho ní:tsi thonathró:ri tsi nè:’e tkaia’takwe’ní:io to niiokwénion ne tsi thonatonhwentsá:ien ne thé:nen takawennanetáhkwen tánon iah nè:’e tetkáhnhes ne 3ht(2) néne LLY tsi tehotihonkarákhen ne Assemblée législative tánon Language Services Directorate ne thé:nen tahatiwennanetáhko.

Tsi 4ht na’tekaià:kon ne LLY wá:ton, akwé:kon tsi nihotiié:ren tánon nahò:ten rotirihohétston ne Assemblée législative entà:’on tenkawennanetáhkwen tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha.

v. Parlement écossais

Règlement du Parlement écossais iorihwénhton tsi Tiohrhèn:sha néne wahronkhahtsherakwe’ní:io ne thé:nen enwaterihwahtentià:ton tsi thatiianerensherísa’as, enwá:ton ó:ni wáhi gaélique enhontá:ti, tóka’ni thé:nen ó:ia niwahronkhahtsherò:ten, tóka’ Président iakorihwanonhwe’onhátie. Nòn:wa tekeniiáshe keniià:tare ne Parlement écossais néne gaélique kiahrónkha.[48]

Gaelic Language (Scotland) Act 2005 nè:’e tkáhnhes tsi teiotáston tsi gaélique tsi ne nen’ nè:’e ne wahronhkhahtsherakwe’ní:io Écosse nonkwá:ti. Nè:’e iakorihwahrá:ni ne thikawenní:io ónhka nonkwe’tà:ke tiakoió’te ne plans sur la langue gaélique aontaióntkahwe, nè:’e aó:wen ne ohén:ton iakarátie tsi iotehiahróntie ne gaélique.[49] Plans sur la langue gaélique iehonthiatonsheraniéhtha tsi nahò:ten entà:’on gaélique takawennanetáhkwen, thonathró:ri tsi Parlement écossais enwá:ton gaélique áhontste tsi tenhonterihwakén:ni, tsik tóka’ ohén:ton ahatirihóhetste ne Président tóka’ni ne ratiianeresherón:nis ahatirihwanòn:we’ne, eh iakorihwanonwe’onhátie néne ratiianerensherón:nis ieia’takwe’ní:io.

Sha’té:ioht, thikawenní:io ónhka ne iontathonkará:wi ne Parlement raotihén:ton aiontá:ti, ó:ni ne ratiianerensherón:nis ronterihwatkáhthos, enwá:ton gaélique áhontste néne ohén:ton tkarihwanonhwe’onhátie. a’kserá:ke ohén:ton entà:’on enkatokà:ton tóka’ ónhkak í:ienhre gaélique aiontá:ti nè:’e wáhi ne iontatewennakará:tats aiakè:sheke.[50] Átste nonkwá:ti enthonwatíhnha’ne gaélique aiontatewennakará:tate tánon taiewennanetáhko ne tsi thatiianerensherísa’as raotirihwà:ke.[51]

Enwá:ton gaéliquenéha takawennanetáhkwen ne thé:nen karihwáhere eh rotirihwanonhwe’onhátie ne Chambre ohén:ton í:iente tánon Groupe des rapports, ó:ni enwá:ton gaéliquenéha takawennanetáhkwen ne thé:nen ratiianerensherón:nis ronathró:ri eh iakorihwanonhwe’onhátie néne Groupe des comités et du rayonnement ohén:ton í:iente. Enwá:ton gaéliquenéha enkahiatónhake ne thé:nen akarihwà:rake, aonterihwahtentià:ton, karihwasheronníhake, tánon karihwanón:ton, nè:’e skátne Tiohrhèn:sha tenwarenià:ton. Tsi nón:we gaéliquenéha wátston tsi tenhonterihwakén:ni tóka’ni tsi enhonnitiohkón:ni, hansard enkahiatónhkwen ohén:ton nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha kawennakaratá:ton.[52]

vi. Chambre des communes du Royaume-Uni

Tsi nahò:ten Parlement du Royaume-Uni rotirihohétston ne Welsh Language Act 1993, nè:e aó:wen oh ní:tsi gallois ahronkháhtshera aóntston Pays de Galles nonkwá:ti. Welsh Language (Wales) Measure 2011 ieiorihwaséston ne nahò:ten nè:’e tewatkà:was, nè:’e teiotáston tsi gallois ne aó:wen wahronkhahtsherakwe’ní:io Pays de Galles nonkwá:ti. Tetsá:ron ne kaianerensheríson kiathró:ri tsi sha’tetionátte ne gallois tánon Tiohrhèn:sha tsi enwaterihwahtentia’tonhátie ne l’Assemblée nationale du Pays de Galles.[53]

Tsi ionteweiénstha tánon iehentéstha, entà:’on Tiohrhèn:sha enkawennontáhkwen Chambre des communes du Royaume-Uni nonkwá:ti ne thé:nen enhontá:ti Iotkà:te nek nikarihwasónsha enwá:ton thiwahronkhahtsherá:te enhontewennón:tahkwe, teiotonhwentsóhon takawennanetahkwenhátie.[54]

Règlement de la Chambre des communes thatíhnhes tsi ok wató:ken ratiianerensherísa’as tsi enhonterihwahténtia’te nón:we enwá:ton gallois aóntston, akwé:kon wáhi Pays de Galles niioierà:ton. En’niskó:wa 1, 2017, Chambre wahatirihóhetste tsi orihwí:io í:ken tsi Tiohrhèn:sha nen’ nè:’e ne Chambre des communes aohronkháhtshera, néktsi enwá:ton wáhi gallois aóntston ok kentiohkwató:kens nonkwá:ti tánon Grand comité gallois nón:we.[55] Comités de la Chambre nonkwá:ti, ki’ ónhte wáhi taiakotonhwéntso’se ne iorihwanòn:weht nikahá:wi ohén:ton í:ienhre gallois aiontá:ti, ki’ ónhte tenwatonhwéntsohwe nek Tiohrhèn:sha khok aóntston nè:’e wáhi ne aiakó:ton’se ioiánere tsi ní:tsi taierihwa’será:ko néne ónhka iah gallois teionhrónkha président et greffier. Akwé:kon karihwarástha ne hansard gallois nonkwá:ti, eh teskawennanetahkwenhátie ne Tiohrhèn:sha.[56]

Akwé:kon gallois ratítskote ne Grand comité gallois tánon enwá:ton wísk niiá:kon akò:ren aionnitskó:ten. Iotkà:te énska tóka’ni tékeni niiokwèn:rare rontia’tarò:roks énska tsi niiósheres. Tsi En’niska 2018 shihonatia’tarò:ron, ià:ia’k niwáshen ne énska tewen’niáwe na’tekaià:kon ne nahò:ten waterihwahtentià:ton gallois kawennontahkwenhátie eh sha’teskawennakaratatonhátie ne gallois tsi niió:re Tiohrhèn:sha.[57]

Enwá:ton gallois áhontste ne Comité des affaires galloises nó:nen tenhatihtharónnion. Tiohrhèn:sha kawennontáhkwen thóha akwé:kon ne nahò:ten waterihwahtentià:ton néktsi enwá:ton aionaktó:take ne gallois aontóhetste tóka’ ohén:ton entierihwanón:ton ne ionterihwatkáhthos. Tekawennakehátie na’á:wen tsi wahontia’tarò:roke 27 shískare En’niskó:wa 2018, tetsá:ron kawennarátie ne gallois sok Tiohrhèn:sha.[58]

vii. Assemblée législative du Territoire du Nord (Australie)

Tsi iah thé:nen karihwahnirá:ton ahronkháhtshera teká:ien Territoire du Nord nonkwá:ti,[59] rotirihwanonhwè:’on wáhi ne Tiohrhèn:sha áhontste Assemblée législative nonkwá:ti.[60] Tho ní:tsi shens niieiéhrha thikawenní:io niwahronkhahtsherò:ten eniontewennón:tahkwe tsi thonanitiohkwarò:ron nó:nen enhonatoriahtíhton ne Assemblée. 2016 shiiosherò:ten, Règlement de l’Assemblée législative du Territoire du Nord entà:’on wahonterá:ko tsi tóka’ tseià:ta ieià:tare í:ienhre thiwahronkhahtsherá:te aiontewennón:tahkwe néne iah Tiohrhèn:sha té:ken enwá:ton wáhi eh neniá:wen aró:nen ki’ iokontátie Tiohrhèn:sha enskawennakaratá:ton tsi enwathroríhake tánon nakà:rake ne kahiá:ton. Comité thonathró:ri tsi enkatókerike to nikarì:wes enhontá:ti néne ratiia’tarónnion tóka’ ken’ nenhatí:iere, iah thé:nen ísi’ nón:we aionaktó:take ne tekawennanetáhkwen aorihwà:ke. Ne ieià:tare entà:’on eniehiá:ton ne nahò:ten eniè:ron tsi akowén:na én:iontste nè:’e wáhi ne registre parlementaire aorihwà:ke nè:’e teionathaharátie nahò:ten Tiohrhèn:sha kahiá:ton.[61] 2016 shiiosherò:ten, iah tekarihwaié:nen tsi wahatirihwakaránie tahatité:ni ne Règlement tánon ne ó:ia ieia’tarónnion ne ó:ia niwahronkhahtsherò:ten néne iah Tiohrhèn:sha té:ken ohén:ton Tiohrhèn:sha watá:ti tsi tekawennanetáhkwen akaién:take.[62]

Iah enskátha ne tekawennanetáhkwen tóka’ni kawennakaratá:ton tetkaniahesahtsherá:ien Assemblée législative nonkwá:ti, iah ó:ni tehotí:ien tsi nón:we iewennakaratátstha tsi tió:nakte.[63] Iewennakaratátstha tánon/tóka’ni teiewennanetahkwáhtha rotiienta’òn:ne ne ok wató:ken kaienawà:se aotióhkwa aorihwà:ke. Tsá:ta tóka’ni sha’té:kon niiosherá:ke tsi náhe Service d’interprétation autochtone tahóntkahwe ne kawennakaratá:ton tánon tekawennanetáhkwen ne kaianerensherón:ni kaienawà:se aotióhkwa aorihwà:ke, tsá:ta iawén:re niwahronkhahtsherá:ke ne aonhà:’a tewahronkhahtsherakwe’ní:ios Nonkwehonwehnéha tahóntkahwe.[64]

Ákta ne énska tewen’niáwe niwahronkhahtsherá:ke Nonkwehonwehnéha thontá:tis Territoire du Nord nonkwá:ti. Ákta ne tsá:ta niwáshen niioshénsherote nihá:ti Nonkwehón:we ne Territoire du Nord nonkwá:ti (áshen niwáshen na’tekaià:kon ne énska tewen’niáwe néne tsi nihá:ti eh thatì:teron), ronónha wáhi ià:ia’k niwáshen na’tekaià:kon ne énska tewen’niáwe Onkwehonwehnéha ronhrónkha tsi thotinónshote tóka’ni raotiná:takon kon’tatié:ha.[65] É:so ne kí:ken ísi’ nón:we ne énska tewen’niáwe niwahronkhahtsherá:ke Territoire du Nord nonkwá:ti iah thé:nen tehatihiá:tons ne raotiwén:na. Aró:nen ki’ tseià:ta Onkwehón:we wahshakonentshatirón:ten osherón:ni ahontia’tarò:roke shontontáshawen 1974 shiiosherò:ten.[66]

TEIEHTHARÁHKHWA

A. Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a ne Koráhne: Tkariho’tsò:ron

É:so rá:ti ne ronterihwatkáhthos tho ní:tsi wahontá:ti tánon iahatirihwà:reke raotihén:ton ne Comité tsi ní:ioht ne wahón:nise, tsi ní:ioht nòn:wa wenhniseraténion, tánon tsi ní:ioht tsi wa’kenhátie tsi ní:tsi róntstha ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a Chambre des communes nonkwá:ti ne Koráhne. Nè:’e ronateríhonte ne Comité ne tahonnón:kohte tánon ahatika’én:ion tsi nenkaié:ren tánon tsi ní:tsi enwátston ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a Chambre nonkwá:ti, tho ní:tsi ratika’én:ions ne Comité tsi iorihowá:nen ahatiié:na tánon ahatí:tate to niiorihowá:nen néne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a Koráhne nonkwá:ti, thok ní:tsi wathró:ri kí:ken ne aiakohró:ri ne Comité ten tenhatiia’tó:rehte.

2016 shiiosherò:ten ionkwe’tashé:ton, 1,6 niwerienhtsherá:ke nihá:ti Korahró:non rotirákwen tsi Ronnonkwehón:we, 260 000 rotirákwen tsi ratiweién:te tahatihthá:ren skátne Onkwehonwehnéha.[67] Nòn:wa 58 tekonttihánion niwahronkhahtsherá:ke ká:ien Koráhne nonkwá:ti, eh karátie ne 90 tekontià:khon niwahronkhahtsherá:ke.[68] Ne ken’ ní:kon, ià:ia’k niwahronkhahtsherá:ke khok ísi’ nón:we ne oié:ri nioshénsherote nihá:ti ronhrónkha skátshon: Cree, Dene, Innu, Inuktitut, Ojibway, tánon Oji-Cree.[69]

Aró:nen ki’ ne 1940 shiiosherò:tens Comité rotirihwahrón:ken tsi tho náhe sha’teka’nikónhrhare tsi iosto’onhátie ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a.[70] 1980 shiiosherò:tens tiotáshawe, ísi’ nón:we ne 18 ní:kon waterihwasherón:ni ne iokontátie ok nakaié:ren ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a wahonnóhetste ne l’Assemblée des Premières Nations.[71] Nonhwa’kéha washé:ton wathró:ri tsi taiosto’onhátie néne tsi niiá:kon ne akowenna’ón:we ionhrónkha tánon ne nek aiewennateríhake.[72] 2016 shiiosherò:ten 36,7 nitiakoién:ton néne tsi niká:ien akowenna’ón:we nè:’e tiotierénhton iakohronkhà:’on, tióhton niiosherá:ke sénha tonterò:roke tsi náhe 1981 shahónshete.[73] Thóha akwé:kon ne Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a Koráhne nonkwá:ti ó:nen “í:wehre akónhton.”[74]

Tohkára nihá:ti ronterihwatkáhthos sahonwanehiaráhkwen ne Comité tsi nè:’e tiorì:wa tsi taiosto’onhátie tsi wátston ne Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a tsi é:so nè:’e ioraké:wen ne nahò:ten kakoráshera rotiianerensherón:ni, sénha wáhi néne é:ren shakotiia’tenhawíhton ne ieksa’shòn:’a tánon tsi ionterihwastaniónhkhwa ieshakotì:teron.[75] Tseià:ta ionterihwatkáhthos iakothró:ri tsi iorihowá:nen nahotiià:tawen Nonkwehón:we tsi niká:ien eh nón:we wahontáweia’te áse’ken nè:’e iahotì:reke ne kwah ahontéha nahatiweientéhta’ne ahontá:ti ne raotiwenna’ón:we.[76]

É:so iá:ko ionterihwatkáhthos néne tsi niká:ien Comité teiakotà:’on iakothró:ri to niiorihowá:nen ne akanonstá:ton tánon aionhnhé:ton ne Koráhne aó:wen Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a. Nè:’e ró:nen ne ronterihwatkáhthos:

• Iorihowá:nen tánon kanó:ron ne ahronkhahtshera’shòn:’a tsi nonkwá:ti ne tsi niiakorihò:ten tánon nè:’e enkaieron’tón:ni oh ní:tsi entewanonhtónnion. Owennà:ke nón:we tetewaiestáshions ne nahò:ten tewanonhtónnion tánon tho ní:tsi aonseietióhetste tsi niionkwarihò:ten tsi sakahwatsiratátie.[77]
• Entà:’on akanonstá:ton tánon aonteweien’tónhake, nè:’e ó:ni ne ahehiahrónhake tánon aonsaionhnhé:ton.[78]
• Raotiwenna’ón:we wáhontste ne thotí:iens tsi shakotirihonnién:ni ne nithotiién:sas ne ahonnehià:rake tsi nithoné:non tánon tsi nihotirihò:ten.[79]
• Entà:’on kahwistanó:ron tsi ní:tsi aieka’én:ion en Koráhne aó:wen Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a.[80]
• Enwe’néston tánon ioiánere tsi ní:tsi tenioia’tón:ko tsi ní:tsi kátaties tánon to niiaonhnhakátste tóka’ tsi tionkwè:ne aikothón:te’ne ne Onkwehonwehnéha.[81]
• Nè:’e eniakona’tón:ha’se ne Onkwehón:we nitiakoién:sas tsi ioríhonte tánon iorihowá:nen ne akowenna’ón:we nó:nen entkonwaswanòn:na ne Onkwehonwehnéha ahronkhahtshera’shòn:’a aóntston Parlement nonkwá:ti. Nè:’e tewatihénthos naiakote’sennaién:ta’ne ne skén:nen aonsón:ton tsi na’tehónteron ne Onkwehón:we tánon Iah Tehonnonkwehón:we Korahró:non.[82] Nè:’e ó:ni iakanaiesherà:rake ne thia’teká:konte aióntsthake nakowenna’ón:we Onkwehón:we nithotiién:sas nonkwá:ti.[83]
• Sénha enkaiánerenste tsi niwate’nientenhtsherò:ten tánon nikaweiennò:ten ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a kakoráshere nonkwá:ti tóka’ enwathontá:ton aóntston ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a Parlement nonkwá:ti. Nè:’e enkashenniiostánion thí:ken ahronkhahtshera’shòn:’a, tsi nikanakerasherò:tens iaón:ton, tánon tsi nahò:ten Onkwehón:we iehotiiéston néne Korahnéha iohetstén:ni.[84]

Nòn:wa, Onkwehón:we ratiià:tare Parlement ne Chambre des communes du Canada nonkwá:ti.[85] Comité wahatirihwà:ronke ohén:ton Chambre nonkwá:ti shahonwentskó:ten ne M. Romeo Saganash, député d’Abitibi–Baie-James–Nunavik–Eeyou raià:tare, iah thé:nen tekawennaién:tahkwe ne Creehnéha nahonnì:ron « député ». Tsi thotí:iens wa’thatihthá:ren, yimstimagesu tóka’’ni “iontatià:se” wahatiwennón:ni náhontste Creehnéha nonkwá:ti.[86]

Tsi nè:e shà:kat teho’nikónhrhare, nek e’nekénhkha Creehnéha, Winnipeg-Centre ieià:tare Cree thotí:iens tánon tehatiwennaiestáshions wa’thatihtharónnion tánon otapapistamâkew, tóka’ni “iontaterihwahrá:ni” wahatiwennón:ni.”[87]

Comité wahatirihwà:ronke tsi Eeyou Istchee Gouvernement régional d’Eeyou Istchee Baie-James sha’tekawennakaratá:ton róntstha tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha, O’seronni’kéha, tánon cri nó:nen ratitsénhaiens.[88] Nè:’e aó:wen ne sha’takawennakaratá:ton áse’ken tekonttihánion tsi nihonronkhahtsherò:tens néne ratiia’tarónnion, nè:’e ó:ni iawehià:rons ne sénha ahe’néhake, akarihwaientahkwénhake, tánon akaiéston.[89] Onkwe’tà:ke nón:we tenkaiénthon ne thé:nen tsi tkatsénhaien entewaterihwahtentià:ton, nè:’e iehoti’nikonhrà:re ne nithotiién:sa ne kakorashera’kéha ahontsté:riste tsi thatì:teron.[90]

Comité wahatirihwà:ronke ó:ni tsi Assemblée des Premières Nations, Onerahtohkó:wa 2018 réunion spéciale des chefs nonkwá:ti, nè:’e entewatié:renhte énhontste – tánon enhatiwennakará:tate – Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a tsi enhonterihwahténtia’te.

B. Tsi ní:tsi tekawennanetáhkwen tánon kawennakaratá:ton ne Chambre des communes nonkwá:ti.

Nè:’e ioteríhonte ne takawennanetáhkwen ne taontté:ni tsi nahò:ten kahiá:ton ne ó:ia nonhronkhahtsherò:ten aonsakhiatónhake. Tekiattíhen wáhi ne kawennakaratá:ton tánon ne tekawennanetáhkwen.[91] Nè:’e ioteríhonte ne sha’tekawennakaratá:ton ne aontóntkahwe aiakothón:te’ne nowén:na, sha’teio’shátste tsi niiewennasnó:re nénen iontá:tis, kenk nikarì:wes ohnà:ken eniakowennen’tónhake tsi na’tekiátere kawennotátie tánon ne kawennakaratatonhátie. Iah nek té:ken ne tekawennahnhonterátie aiewennakaratá:tate. Nek aó:wen ne aonthró:ri ne nahò:ten kwah kén:ton, nahò:ten karihwenhá:wi néne iah kwah orihwakwé:kon thakarátie tsi ní:ioht tóka’ eniehiá:ton.[92] Sha’tekawennakaratá:ton aó:wen ne wahronkhahtsherakwe’ní:io skawennakaratá:ton, tsi nón:we ne tiotierénhton ahronkháhtshera enskawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne wahronkhahtsherakwe’ní:io, sok thò:ne ne ashénhaton ahronkháhtshera. Tekarihwaierón:tare, ne sha’tekawennakaratá:ton aieié:na nashénhaton ahronkháhtshera nonkwá:ti, tiotierénhton ahronkháhtshera tekeníhaton ahronkháhtshera nonkwá:ti enskawennakaratá:ton sok tekeníhaton ahronkháhtshera tsi niió:re ashénhaton ahronkháhtshera. Ne ken’ tekarihwaierón:tare, nè:’e wahronkhahtsherakwe’ní:io néne tekeníhaton ahronkháhtshera. Iotkà:te enkatokeríhake tsi nahò:ten kwah kén:ton ne ken’ neniá:wen tsi nonkwá:ti néne iakotahónshate.

Enwá:ton tsi thatitsénhaiens, tsi tionkwè:ne, tsi tehshakotitsèn:tha, tóka’ni tsi tetiontatia’torehtáhkhwa tiontatwennakará:tats nenieia’to’ténhake ne iontatewennakará:tats. Iotkà:te tsi tkawennahnhó:ton nón:we eniakoió’ten ne tsi thatitsénhaiens tiontatewennakará:tats ne sha’taiewennakaratá:tate. Iotkà:te nè:’e eniontatió’ten’se tsi thatitsénhaiens tánon ne ratiianerensheron:nis raotitióhkwa, tsi ní:ioht ne Chambre des communes. Iakoià:taken’t nó:nen iakoió’te tánon eniontatahónshatate ne tseià:ta tóka’ni ieienawa’sehtsherenhá:winéne tsi tionkwè:ne tiontatewennakará:tats, thò:ne ákte’ na’kanónshati ientsontathró:ri. Iotkà:te eh karátie ne tsi tehshakotitsèn:tha ienhón:ne néne ákte’ nithoné:non kahwatsire’shòn:’a, kaia’takehnháhtshera rotiió’te enshakotinatahré:na’se, tóka’ni ne tehatirihwakéhnhas tánon ronate’kwáshen enhatitsénhaien. ^[93]

Ohén:ton tehonwatitáston ne Bureau de la traduction du gouvernement du Canada, néne ministère des Travaux publics et Services gouvernementaux thatiià:tare, ronónha khok ratihá:wi ne thé:nen takawennanetáhkwen tánon akawennakaratá:ton akwé:kon kakoráshera aonakténion tánon aotiohkwa’shòn:’a nonkwá:ti, ok ó:ni ne Parlement. Nòn:wa, ísi’ nón:we ne 100 niwahronkhahtsherá:ke tánon tekontià:khon kon’tatiéshon ahia’kserakwé:kon shakotirihwawà:se.[94]

2017-18 shiiosherò:tens, 760 niwahronkhahtsherá:ke Nonkwehonwehnéha karihwanón:ton wahatiié:na ne Bureau de la traduction. Thóha akwé:kon nen’ nè:’e Inuit tewatihénthos.[95] Ne tahatirihwa’será:ko ne kí:ken Onkwehonwehnéha karihwanón:ton, Bureau rotihiatonsherá:ien ne 100 nihá:ti iontatewennakará:tats ratishennarónnion néne rotikwénion tewáshen niwahronkhahtsherá:ke Onkwehonhwehnéha ahotiió’ten. Tsi náhe ne 2016 shiiosherò:ten, sha’tekawennakaratatonhátie thonatkà:wen ne Bureau Nonknwehonwehnéha Parlement nonkwá:ti 33 niwenhniserá:ke nikarì:wes.

Rotirihwahrón:ken ne Comité tsi Bureau de la traduction rón:nehre ahontkòn:seren ne thé:nen í:ienhre sénha aóntston ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a.[96] Enhonatateweiennenta’ónhake ne Bureau ne ronaterihwa’karí:te tsi ahontasnié:non tsi sénha iakotiohkowahnha’onhátie ne iontatewennakará:tats tánon teiewennanetáhkwas Koráhne nonkwá:ti. Niiosharésha wáhi tsi ákta ne 90 nihá:ti iontatewennakará:tats rón:nes Koráhne nonkwá:ti, niiosherésha ó:ni tsi nihotikwénion ne Bureau ne áhontste tsi raoná:wen ahronkháhtshera kaweientehtáhtshera.[97] Nè:’e entká:ieste tsi enioiáneren’ne tsi ní:tsi taonrenià:ton ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a tsi tóka’ Parlement sénha tenhatitstenhró:ten ne ken’ nón:we aorihwà:ke.[98]

Nó:nenk, entà:’on eniehá:wake ne tetsá:ron Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha iontatewennakará:tats néne tieweién:te akohiatónshera tsi nón:we rotiienterè:’on tsi iontaterihonnienni’tha’kó:wa kanonwakwatákwen tánon nè:’e tehshakotihwahnirá:ti néne Commission d’agrément du Conseil des traducteurs, terminologues et interprètes du Canada.[99] Rotihwahrón:ken ne Comité tsi iorihowá:nen ne kí:ken áse’ken enwá:ton taontenòn:ianihte tóka’ thé:nen teionterien’tawén:rie ne iontatewennakará:tats tánon ó:ni entà:’on aiakokweniónhake iokontátie aiontatewennakará:tate ne tósha aiakote’shennaién:ta’ne ne thé:nen aiekwatá:ko.[100]

Ne Commission d’agrément aontaiontaterihwahní:ratshe, enwá:ton ken’ naié:iere ne iontatewennakará:tats:

• Taiontóhetste tiontaterihwahniratì:tha néne kanakerashera’kéha aotióhkwa tionatenróhon aontahóntkahwe; tóka’ni
• Aontaióntkahwe to niiakorihwakwénion, to niiosherá:ke shiiontatewennakará:tats, aontaióntkahwe akoio’ténshera tánon tsi nón:we niiakoió’tehkwe karihwarónnion.[101]

Néktsi, ioiánere wáhi naiakoterièn:tarake tsi iah entà:’on aiontaterihwahní:ratshe tsi Onkwehonwehnéha eniontatewennakará:tate ne Koráhne tánon nòn:wa iah thé:nen teionkwè:taien ne iontaterihwahnirá:ti Onkwehonwehnéha iontatewennakará:tats.[102]

Ronathontétie ó:ni ne Comité ne code d’éthique tehatì:neren néne iontatewennakará:tats nè:’e wáhi ne nek “iakowennaienterestsíhon” naieia’to’ténhake.[103] Entà:’on tetsá:ron nowenna’shòn:’a eniakowennaienterestsihónhake naón:ton aka’nikonhraientà:’on tetsarónhkwen nonkwá:ti.

C. Ne Ohén:ton Ieiohá:te

Kwah tokèn:’en ronaterièn:tare ne Comité tsi ronteweiénstha tsi niwátston ne Onkwehonwehnéha Chambre des communes nonkwá:ti tsi nòn:wa nikahá:wi teiottenonhátie to na’tekontì:neren ne Korahnéha Thatinákere Onkwehón:we tánon ne Iah Teionkwehón:we. Iorihowá:nen ne aonsakarihwasheronníhake tsi kaienterè:’on ne Onkwehonwehnéha aóntston Chambre des communes nonkwá:ti.

Shihonteweiénstha, iakotiohkowá:nen iakoterihwatkáhthon tsi niiorihowá:nen ne tsi nihotirihò:ten tánon tsi ní:tsi rontátkens néne Onkwehón:we néktsi shé:kon teiotonhnharèn:rons tsi katátie ne kí:ken owenna’shòn:’a.

Iakotiohkowá:nen iakoterihwatkáhthon ó:ni iakothró:ri ne ahshakotiríhon ne Parlement ieia’tarónnion ne Onkwehonwehnéha ahontewennón:tahkwe tánon ne iokontátie aka’nikonhraientà:’on tsi enwaterihwahtentià:ton ne Chambre des communes tánon aotiohkwa’shòn:’a nonkwá:ti tsi enhatiién:tere’ne to niiorihowá:nen tánon oh ní:tsi ratíhawe ne Onkwehón:we tsi ronónha nè:’e ronnonwentsenhawe’ón:we ne kèn:’en.

Tió:konte shitkáhnhes ne kaianerénshera ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha aontatíhake ne Kanonshakwe’niiò:ke, nè:’e akoianerénshera ne Chambre des communes ieia’tarónnion. Wahónttoke ne Comité tsi iah teiakokwénion ótia’ke ne ieia’tarónnion naiako’nikonhraién:ta’ne ne Onkwehonwehnéha, iah sha’tékene té:ken nahò:ten nòn:wa Korahnéha iohetstén:ni, iah ó:ni néne tsi ní:ioht ne tsoianerátie tsi na’tehóntere ne Korahnéha Thatinákere Onkwehón:we tánon ne Iah Teionkwehón:we.

Ken’ ní:tsi wahatirá:ko néne Comité:

Ne akonwaién:tere’ne ne Onkwehón:we owenna’shòn:’a ne Chambre des communes nonkwá:ti tsi nitioianénha ne kí:ken waterihwathró:ri.

i. Tsi ní:tsi enkarihontákwen tánon ne thikaténion tekaia’toréhton

Tho ní:tsi ronnonhtónnion néne Comité tsi ní:tsi enkarihontákwen tsi ní:tsi enwátston ne Onkwehonwehnéha tsi enwaterihwahtentià:ton ne Chambre des communes tánon skenen’shòn:’a ién:we aotiohkwa’shòn:’a nonkwá:ti. Comité ronathontétie kí:ken tánon wahatirihwanòn:we’ne tho ní:tsi skenen’shòn:’a neniá:wen.[104]

Ne sénha kawenní:ios aóntston, tho ní:tsi wahatirá:ko néne Comité nakarihontákwen tsi ní:tsi enwátston ne Onkwehonwehnéha ne Kanonshakwe’niiò:ke nè:’e iohentè:se ne ioiánere tsi ní:tsi aonterihwahtén:ti. Tho ní:tsi enwaterihwahtén:ti tsi sha’tenkón:ne tsi ní:tsi enkarihwakweniénston to nikanó:ron ne Onkwehón:we akowenna’shòn:’a tánon tsi ní:tsi ratirihwakweniénstha ne Chambre des communes.

• Karihowanáhton ne Onkwehonwehnéha tsi niiokwénion aorihwà:ke

Tsi nikarì:wes thé:nen ne législature, akwé:kon tsi niiá:kon ionská:neks Onkwehonwehnéha aiontewennón:tahkwe entà:’on eniontatahronkà:ten ne greffier de la Chambre des communes tsi eniehiá:ton tánon tho na’kawennò:ten aorihwa’shòn:’a entióntkahwe tsi niká:ien iakokwénion tánon ionská:neks ohén:ton nikahá:wi á:iontste Kanonshakwe’niiò:ke tóka’ni aotiohkwa’shòn:’a nonkwá:ti. Nè:’e ioteríhonte ne kí:ken karihowanáhton ne aioia’takéhnha ne Administration de la Chambre tánon Bureau de la traduction tsi niiosnó:re enwá:ton ne Onkwehonwehnéha iontatewennakará:tats ieshennarónnion kahiatónshera akásha, ne sha’takawennakaratá:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke tóka’ni aotióhkwa tsi enwaterihwahtentià:ton aorihwà:ke, tóka’ni nó:nen ratiianerensherí:ne enhatitsénhaien tsi enwá:ton eh nón:we aierihwanón:ton aieié:na ne kawennakaratá:ton kaienawa’séhtshera, tsi ní:ioht ne ratiianerensherón:ni ratitshénhaiens.

Ken’ ní:tsi enskarihowanáhton nó:nen entewatáshawen akwé:kon ne législature tánon nó:nen onkwè:tase ieià:tare eniakorihwaién:ta’ne ne Onkwehonwehnéha á:iontste.

• Tsi nahò:ten wahronkà:ton néne ieia’tarónnion Onkwehonwehnéha aóntston aorihwà:ke

Niá:re, Comité wahatirá:ko néne ieia’tarónnion ne iorihwanòn:weht ahshakohnahronkà:ten ne greffier de la Chambre des communes tsi nó:nen rón:nehre Onkwehonwehnéha ahontewennón:tahkwe nó:nen tsi wa’kenhátie enhonnitskó:ten Kanonshakwe’niiò:ke tóka’ni enhatitsénhaien. Kwash sha’té:ioht tsi ní:tsi enwahronkà:ton kí:ken tsi ní:ioht ne Sénat du Canada raoná:wen. Sénat nonkwá:ti, iah kwah thé:nen tekahiá:ton ne iorihwanòn:weht wahronkà:ton; niá:we, tsi rón:nehre “iorihwaié:naht” aóntston  nè:’e aó:wen ioiánere tsi ní:tsi aiontatia’tatshén:ri ne iakorihwakwénion iontatewennakará:tats. Tsi nonkwá:ti ne Kanonshakwe’niiò:ke, ohén:ton enthatitó:ka’te tsi Onkwehonwehnéha enhontewennón:tahkwe eh karátie naionaktó:take ne iontatewennakará:tats aionkwe’taién:take. Ó:ni, Comité wahatiién:tere’ne tsi tekiattíhen tsi ní:tsi wátston ne Onkwehonwehnéha Chambre nonkwá:ti tánon ne Chambre nonkwá:ti.

É:so iá:kon néne iakoterihwatkáhthon, eh ratiia’tarátie áshen nihá:ti ne Parlement, iahatirihwake’tó:ten tsi wahatirihwanòn:we’ne tsi ioiánere ne ohén:ton Onkwehonwehnéha aiontewennón:tahkwe tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke tsi enhotiia’takéhnha tsi nè:’e naonhà:’a tioiánere akawennakaratá:ton ne ieia’tarónnion aiontahónshtate.[105]

• Tsi nahò:ten enwá:ton aierá:ko néne Onkwehonwehnéha aorihwà:ke tsi nikarì:wes Chambre des communes enwaterihwahtentià:ton

Tho ní:tsi ronnonhtónnion néne Comité tsi tóka’ ónhka néne ieia’tarónnion ionská:neks Onkwehonwehnéha aiontewennón:tahkwe ken’ ká:ien nahò:ten enwá:ton aierá:ko. Tsi ohén:ton tkarihwíson, nó:nen tóka’ iakonáktote néne Onkwehonwehnéha iontatewennakará:tats, enwá:ton ken’ nenié:iere:

• Ohén:ton ne taié:ta’ne tánon Onkwehonwehnéha aiontewennón:tahkwe, tekawennanetáhkwen entióntkahwe ne nahò:ten iakotá:ti néne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha akawennontáhkwen tánon ne greffier akó:wen Bureau iá:we néne sha’tekahá:wi iontatewennakará:tats á:iontste. Nó:nen ken’ neniá:wen, iokontátie Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkawennontáhkwen tsi enwatatíhake néne ieià:tare nahò:ten iakotá:ti, teiaonhwentsiià:kon enwátston nó:nen tenwatonhwéntsohwe.
• Tenié:tá’nn tánon Onkwehonwehnéha eniontewennón:tahkwe tósha thé:nen aiehiá:ton néne tsi nahò:ten kahtharáhkwen. Iah óksak thakawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha ne nahò:ten ieià:tare eniontá:ti. Entà:’on enhonaterièn:tarake, Comité tsi nihonnonhtónnion, néne ieia’tarónnion tsi enhotiiánia’ke tsi nihotikwénion nahatirihontá:ko tsi ratiianerensherón:ni nó:nen iah teio’nikonhraién:taht ne nahò:ten iontá:ti ión:ton. Nó:nen ne ieià:tare iah thaontaióntkahwe thé:nen tekawennanetáhkwen ne Onkwehonwehnéha iakotewennontáhkwen iakotá:ti karátie, entà:’on enieweiennén:ta’ne kátke tenkawennanetáhkwen é:ren nikahá:wi, iah ísi’ nikahá:wi ne Parlement, Administration de la Chambre des communes Débats nonkwá:ti.

Nó:nen iah káneka iontatewennakará:tats té:iens ne Onkwehonwehnéha akawennakaratá:ton, kí:ken ieià:tare enwá:ton ken’ nenié:iere:

• Ohén:ton ne taié:ta’ne tánon Onkwehonwehnéha aiontewennón:tahkwe, tekawennanetáhkwen entióntkahwe ne nahò:ten iakotá:ti néne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha akawennontáhkwen tánon ne greffier akó:wen Bureau iá:we néne sha’tekahá:wi iontatewennakará:tats á:iontste. Nó:nen ken’ neniá:wen, iokontátie Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkawennontáhkwen tsi enwatatíhake néne ieià:tare nahò:ten iakotá:ti. Comité ronnonhtónnion tsi entà:’on eniewennahnó:ton néne iontatewennakará:tats ne nahò:ten Onkwehonwehnéha tekawennanetáhkwen tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon/tóka’ni O’seronni’kéha. Ronaterièn:tare ne Comité tsi eniakorihwákste’se ne aiontatewennakará:tate tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha néne iontatewennakará:tats nó:nen iah thaiako’nikonhraién:ta’ne kwah nè:’e tekiatatiénhtha nakó:wen code d’éthique. Ronathontétie ne Comité tsi sewatié:rens ken’ neniá:wen tsi niiakoio’ténsheres. Nó:nen ken’ neniá:wen, iontatewennakará:tats enwá:ton enierì:waien ohén:ton eniewennahnó:ton ne taierihwáthe’te tsi nahò:ten iewennahnotà:ne, tsi iah nè:’e teiakó:wen.[106]
• Tenié:tá’nn tánon Onkwehonwehnéha eniontewennón:tahkwe tósha thé:nen aiehiá:ton néne tsi nahò:ten kahtharáhkwen. Iah óksak thakawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha ne nahò:ten ieià:tare eniontá:ti. Entà:’on enhonaterièn:tarake, Comité tsi nihonnonhtónnion, néne ieia’tarónnion tsi enhotiiánia’ke tsi nihotikwénion nahatirihontá:ko tsi ratiianerensherón:ni nó:nen iah teio’nikonhraién:taht ne nahò:ten iontá:ti ión:ton. Nó:nen ne ieià:tare iah thaontaióntkahwe thé:nen tekawennanetáhkwen ne Onkwehonwehnéha iakotewennontáhkwen iakotá:ti karátie, entà:’on enieweiennén:ta’ne kátke tenkawennanetáhkwen é:ren nikahá:wi, iah ísi’ nikahá:wi ne législature, Administration de la Chambre des communes Débats nonkwá:ti.

Ronská:neks ne kwah ahonnè:neste néne Comité tsi nihoti’nikonhrahní:ron tsi nè:’e aó:wen ne Onkwehonwehnéha akatátie tsi enwaterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke, orihwí:io eh neniá:wen tóka’ tseià:ta ne ieia’tarónnion Onkwehonwehnéha eniontewennón:tahkwe tánon Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha sha’tenkawennakaratá:ton. Nè:’e ronská:neks ne akaren’nhà:’on kí:ken Onkwehonwehnéha aóntston ne Kanonshakwe’niiò:ke néne Comité.

Comité ronaterièn:tare tsi ónhte neiakoió’tatshe néne tsi niká:ien Onkwehonwehnéha eniontewennón:tahkwe tsi iah thaiontate’nikonhraién:ta’ne nó:nen Ierihwanón:tha Nikahá:wi én:wawe, tóka’ni ó:ia thitiawenstíhon waterihwahtentià:ton ne Kanonshakwe’niiò:ke.

• Ne Onkwehonwehnéha aóntston tsi enwaterihwahtentià:ton: tenkawennanetáhkwen tsi enkahiatónhake tsi ionteweien’tóhkhwa Chambre des communes nonkwá:ti.

Comité wahatirá:ko tsi sénha ohnà:ken entà:’on eniohrónhake ne thé:nen Onkwehonwehnéha kawennontáhkwen ne Kanonshakwe’niiò:ke, tósha é:ren nikahá:win ó:nen législature ienhatísha, nok tetsá:ron Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha enkawennakaratá:ton néne Débats (hansard) de la Chambre des communes. Enwá:ton wáhi néne ieia’tarónnion raoná:wen karonwarahra’kéha tekahna’netáhkwen ne nahò:ten ronathro:ri akawennakaratá:ton tánon ne eh iá:we Débats (hansard) tóka’ni ne Témoignages d’u comité nonkwá:ti, tsik tóka’ enkaién:take.

Néktsi, tóka’ seronhkè:ne tsi ní:tsi enkarihontákwen kí:ken ne tsi ionteweien’tónhkhwa iá:we, nè:’e wahatirá:ko ne Comité ne Administration de la Chambre des communes tahatirihotahrhóksi oh ní:tsi sénha entsoiáneren’ne tánon ne aonsahshakotihrí:ri ne Comité é:ren nikahá:wi néne nahò:ten ronaterien’tatshénrion.

• Thikarihwaténion

Teiaonhwentsiià:kon owén:na: Ne akawennakaratá:ton tsi na’tekónteron ne ahronkhahtshera’shòn:’a, sewatié:rens wáhi tenwatonhwéntsohwe ne teiaonhwentsiià:kon owén:na akawennakará:tate. Ronathontétie ne Comité tsi niiorihwà:’a ká:ron nenioianeréhake tsi ní:tsi enkawennakará:tate néne teiaonhwentsiia’konhnéha. Néktsi, tsi nó:nen tenwatonhwéntsohwe, nè:’e enhatirá:ko néne Comité ne Tiohrhèn:sha tóka’ni O’seronni’kéha tenkawennanetáhko néne teiaonhwentsiia’konhnéha tsi Chambre des communes nonkwá:ti enhontá:ti.

Iohtáhrhon Tsi Ka’nikonhraientáston: Néne Bureau de la traduction raononkwe’ta’shòn:’a wahshakotihró:ri ne Comité tsi katshenrionháties to niioríhonte ne iohtáhrhon tsi ka’nikonhraientáston. Nòn:wa teiorì:wake teka’nikónhrhare tsi nitiotkà:wen ne kí:ken kaienawa’séhtshera aorihwà:ke néne to niohrón:kaht tsi kawennaráston tánon to niio’shátste tsi tewa’araié:nas, nè:’e wáhi teniako’nikonhrhá:ren néne iakotahónshate tánon nónhka teiakotonhwentsó:ni nen’ nè:’e.[107] Tsi eh ní:ioht, iah nè:’e thahatirá:ko ne Comité ne iohtáhrhon tsi ka’nikonhraientáston ahonhténtia’te ohén:ton tsi niió:re kwah iekaié:ri tsi nenhoti’nikonhrahnirónhake tsi kwah néstsi tsi ní:tsi enkawennakaratá:ton. Iehoti’nikonhrà:reks wáhi tsi niiorihwaseháties ne ka’nerohkwáhere, tho ónhte nién:we tsi nón:we ká:ron nenkarià:kon tánon ká:ron na’tenka’nikonhrhá:rake tsi ní:tsi iakoió’te ne iontatewennakará:tats akohrèn:shon akaonkwe’ta’shòn:’a. Thò:ke ki’ wahatirá:ko ne Comité ne Bureau de la traduction iahontashónteren tsi rotiió’te nahatitshén:ri ne karihwástha iohtáhrhon iontatewennakaratátstha watenonión:ni.

To Niiakonáktote Tánon To Niiakorihwakwénion Néne Iontatewennakará:tats: Shiwateweienstonhátie kí:ken, wahatirihwà:ronke ne Comité tsi, ne takiaterihwaierontá:rake ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha iontatewennakará:tats tánon teiewennanetáhkwas, kwah iakotiohkwásto iakoió’te tsi nonkwá:ti ne Onkwehonwehnéha, nè:’e ónhte akarihón:ni tsi iah kwah thaionaktó:take ne ken’ naiá:wen. Nè:’e ó:ni wahatirihwà:ronke ne Comité, néne tsi náhe, wahotirhwanó:ron’se ne Bureau de la traduction ne Onkwehonwehnéha iontatewennakará:tats ahonnonkwe’tatshén:ri néne kwah ieweién:te tsi ieianerensherón:ni, iah nè:’e tekarátie ne Inuktitut.[108] Nòn:wa iah teionkwè:taien ne iontatewennakará:tats néne Conseil des traducteurs, terminologues et interprètes du Canada tehshakotiia’taiestáshion.

Roti’nikonhrahní:ron wáhi ne Comité, tóka’ eniotashonterátie tsi enthatirihwà:reke ne Onkwehonwehneha iontatewennakará:tats tánon teiewennanetáhkwas aionkwe’taién:take, sénha tenhatihonkarákha ne Onkwehón:we tsi tienakerénion tánon akotiohkwa’shòn:’a ne sénha akaién:take ne Onkwehonwehnéha akawennakaratá:ton tánon takawennanetáhkwen.

Tsi nikaió’tats tsi ní:tsi akaién:take: Tsi nikaió’tats tsi ní:tsi akaién:take: Wahonwatihró:ri wáhi ne Comité tsi enwá:ton iontatewennakaratátstha tsi niiakonákte enkaién:take tánon eh édifice de l’Ouest nonkwá:ti nentiowénhake tsi nón:we ashénhaton aséstsi tsi niiakokonákte. Nek teka’nikónhrhare ne tsi ní:tsi kanónskon kakwatákwen Chambre des communes nonkwá:ti tsi nek tékeni iontatewennakaratátstha tsi niiakonákte ionáktote. Tsi eh ní:ioht, roti’nikonhraién:ta’s ki’ wáhi néne Comité tsi entà:’on enthatika’én:ion oh ní:tsi aontahóntkahwe ne Onkwehonwehnéha akawennakaratá:ton tsi nonkwá:ti ne Tiohrhèn:sha tánon O’seronni’kéha néne Chambre des communes.

• Ieia’tarónnion Tsi Iehiahtónhkhwa To Niiakohwístes

Tsi Comité raotihén:ton wa’thá:ta’ne, M. Saganash waharihwakará:tate tsi tóka’ nòn:wa kí:ken Règlement administratif relatif aux députés karì:wate iah thaiakoríhon sha’táhontste nohwísta tsi nonkwá:ti ne Onkwehón:we akohronkhahtshera’shòn:’a.[109] Tsi ní:tsi ronnontónnion ne Comité tsi enwá:ton sha’taóntston nohwísta tsi nonkwá:ti ne Onkwehón:we akohronkhatshera’shòn:’a, tsik tóka’ wáhi iekaié:ri tsi ní:tsi ronterihwahtentià:tha tsi ratiianerensherón:ni.

Ne ki’ wáhi, Comité ratirákwas

Ne Bureau de régie interne tahatiia’tó:rehte tsi Règlement administratif relatif aux députés nón:we éntewehte tsi ní:tsi enhatirihontá:ko tsi ratiianerensherón:ni tsi nonkwá:ti ne Onkwehón:we akohronkháhtshera.

• Sasátken’s

Naontiesénhake ne iosnó:re ahóntken’se ne Comité tsi enhatirihwaién:tere’ne ne Onkwehón:we akohronkháhtshera áhontste Kanonshakwe’niiò:ke, nó:nen wísk niiosherá:ke enkaierí:ton nè:’e aó:wen aonsahóntken’se tsi nikarihwaié:ren.

---

 

 

Kentiohkonniánion tánon Onhkarè:shon	Tsi Nikahá:wi	Katsén-haien
Romeo Saganash, député, Abitibi—Baie-James—Nunavik—Eeyou	2018/03/20	93
Chambre des communes André Gagnon, Teieia’toréhtha Iontatienawà:se, Ionterihwahtentià:tha Charles Robert, Chambre des communes Iontathiatón:ni
Georgina Jolibois, députée, Desnethé—Missinippi—Churchill River	2018/03/22	94
Robert-Falcon Ouellette, député, Winnipeg Centre
L’hon. Serge Joyal, Ieianerensherí:ne	2018/03/27	95
L’hon. Dennis Glen Patterson, Ieianerensherí:ne
Assemblée législative des Territoires du Nord-Ouest Danielle Mager, Onkwe’tà:ke Akorihwa’shòn:’a tánon Teiehtháhrha Ohén:ton Í:iente
Assemblée législative du Yukon Floyd McCormick, Assemblée Iontathiatón:ni
Assemblée législative du Nunavut John Quirke, Assemblée législative Iontathiatón:ni	2018/04/17	96
Akaonhà:’ak Tsi Iontsterístha Cheryle Herman, Denehnéha Tsewennakétskwas Iontathretsá:rons	2018/04/19	97
Ministère du Patrimoine canadien William Fizet, Ienákere Tsi Iontia’táhrha Ohén:ton Í:iente Hubert Lussier, Iekó:ra Iontatienawà:se Tsi Ienákere, Iohetstén:ni tánon Tsi Iaonhwentsakwenhrá:ron
Statistique Canada Pamela Best, Iontsterístha Iontatienawà:se, Onkwe’ta’kéha tánon Onkwehonwehnéha Tsi Niiakothiatón:nis Jean-Pierre Corbeil, Iontsterístha Iontatienawà:se Onkwe’ta’kéha tánon Onkwehonwehnéha Tsi Niiakothiatón:nis Vivian O'Donnell, Teierihwaiestáshions Onkwe’ta’kéha tánon Onkwehonwehnéha Tsi Niiakothiatón:nis	2018/04/19	97
Akaonhà:’ak Tsi Iontsterístha Ellen Gabriel	2018/04/26	99
Assemblée des Premières Nations Iontatkowanenhkó:wa Perry Bellegarde Miranda Huron, Ahronkháhtshera Ohén:ton Í:iente Roger Jones, Iontatkowanenhkó:wa Iontate’nikonhrahnhontéhrha
First Nations University of Canada Arok Wolvengrey, Iakorihonniennihkó:wa Ierontaksnéha tánon Tsi Iontahronkhahtsheraweiénstha, Onkwehón:we Akohronkhahtshera’shòn:’a aotióhkwa, Iorà:ses tánon Tsi Niiakorihò:ten
Akaonhà:’ak Tsi Iontsterístha Jérémie Séror, Iontsterístha tánon Ohén:ton Í:iente Tsi Ionterihwaienstáhkhwa Otokèn:’en Ahronkhahtshera’shòn:’a tánon Tekawennakehnéha Kentiohkonnià:ke, Ottawa Tsi Iontaterihonnienni’tha’kó:wa	2018/05/01	100
Ministère des Travaux publics et des Services gouvernementaux Matthew Ball, Teiakotattáston Tekeníhaton-Ohén:ton Í:iente Teiewennanetáhkwas Tsi Ierihohetstáhkhwa Stéphan Déry, Ohentonhkó:wa Í:iente Teiewennanetáhkwas Tsi Ierihohetstáhkhwa
Gouvernement régional d’Eeyou Istchee Baie-James Johanne Lacasse, Ohén:ton í:iente Melissa Saganash, Relations Cri-Québec Ohén:ton Í:iente Crees/Cree Nation Government Tsi ietsenhaientahkhwa’kó:wa
Conseil des traducteurs, terminologues et interprètes du Canada Malcolm Williams, Ohén:ton Íkenete, Teierihwaiestáshions Akotióhkwa	2018/05/03	101
Parlement écossais Bronwyn Brady, Iehiatonsherakwatákwas, Karihwahnirá:ton Waterihwathró:ri Ruth Connelly, Ohén:ton Í:iente ne Tekaiénthon Linda Orton, Ohén:ton Í:iente ne Ón:kwe Akoia’takehnáhtshera
Legislative Assembly of the Northern Territory Michael Tatham, Assemblée législative Iontathiatón:ni	2018/05/23	104

 

 

Kentiohkonniánion tánon Onhkarè:shon

Assemblée nationale du Québec

 

KARIHWARÁSTON TSI NÍ:TSI KATSÉNHAIEN

Tekahna’netáhkwen néne aó:wen Karihwaráston tsi ní:tsi Katsénhaien (Katsénhaien tsi niiothiá:ton. 93, 94, 95, 96, 97, 99, 100, 101, 102, 104, 105, 108 et 116).

Taionteweièn:ton tsi wa’erihwínion’te,

L’hon. Larry Bagnell, C.P., député

Tierihwaniarotáhrhoks